RFID rendszer: teljes útmutató

A mindennapjaink és a munkánk során is számos különböző helyen találkozhatunk RFID rendszerekkel, sokszor anélkül akár, hogy tudnánk róla. Ez pedig éppen az egyik – de nem egyetlen – előnye az RFID technológia használatának. De mit is takar pontosan az RFID rendszer és miért hasznos? Erre és sok más kérdésre is választ találhat majd, ha velünk tart ebben az átfogó útmutatóban.

Vonalkódokkal már valószínűleg mindenki találkozott ilyen vagy olyan formában. Ezek a fekete fehér ábrák számos helyen, sokféle módon segítenek gördülékenyebbé tenni a munkafolyamatokat. Az elsődleges funkciójuk, hogy azonosítsanak bizonyos dolgokat és az azokhoz tartozó információkat, vagy ez utóbbit elérhetővé tegyék egy külső adatbázis alapján. Ebben az azonosításban pedig egy vonalkódolvasó lesz a segítségünkre.

Az RFID technológiának is nagyjából ez az alapfunkciója. Különböző dolgokat tudunk ellátni RFID tagekkel vagy címkékkel, amiket ez után könnyedén azonosíthatunk, követhetünk és számontarthatunk.

Bár a funkciójuk hasonló, a két rendszer működésében mégis jelentős különbségek vannak. Számos különböző érv szól az RFID mellett. Több adatot tud tárolni, nincs szükség vizuális kapcsolatra az azonosításhoz és összességében sokkal széleskörűbbek a felhasználási lehetőségek.

Kezdjük először az alapokkal, majd kitérünk a fent említett előnyökre is részletesen.

Mi az az RFID?

Az RFID egy angol nyelvű betűszó, ami a Radio Frequency Identification rövidítése. Az RFID magyar jelentése: rádióhullámos azonosítás. Ez egy olyan azonosítási rendszer, ami a rádióhullámokat használja fel az adatok továbbítására, így vezetékek, rálátás és kontakt nélküli azonosításra képes, akár többszáz méteres távolságról is.

A technológiának több változata is létezik, mindegyik más elnyökkel rendlekezik és más felhasználási területeken optimális. Ezekről később részletesen beszélünk még.

Hogyan működik?

Az RFID rendszerek működése nagy mértékben különbözhet a használt frekvenciáktól és attól függően, hogy aktív vagy passzív eszközöket alkalmazunk. Ami azonban mindegyikben közös, hogy a címkék valamilyen adatot tárolnak, amit egy olvasó rádiójelek segítségével fog lekérni. A címke vagy más néven tag erre a kérésre válaszként küldi el a tárolt információkat, ami alapján a címke hordozója egyértelműen beazonosítható lesz.

Már a második világháborúban is alkalmazták az RFID technológiát, hogy megkülönböztessék egymástól az ellenséges és a szövetséges repülőket. Azóta rengeteget fejlődött a technológia: nem csak hatékonyabb, de olcsóbb is lett. Emellett pedig számtalan hasznos – és békés – felhasználási mód alakult ki.

Hol lehet felhasználni az RFID-t?

Egy hihetetlenül sokoldalú technológiáról van szó alapvetően. Mivel az RFID egy nagyon elemi funkció betöltésére képes – adatokat továbbít – ezért számtalan különböző rendszerben vagy folyamatban találhatja meg a helyét és teheti hatékonyabbá ezeket.

Bármilyen területen hasznosíthatjuk és hasznosítjuk is az RFID technológiát, ahol egyértelműen kell azonosítanunk tárgyakat, járműveket, élőlényeket, helyeket vagy gyakorlatilag bármit, amire egy RFID címkét rögzíteni tudunk.

A technológia használata gyors, hatékony és nagymértékben az adott folyamathoz igazítható. Bár drágább, mint a vonalkódos azonosítás, emellett sokkal nagyobb és sokoldalúbb a felhasználási lehetőségek palettája.

Nézzünk egy listát néhány lehetséges területről – a teljesség igénye nélkül.

• Készletek nyomon követése
• Gyári folyamatok ellenőrzése
• Beléptetőrendszerek
• Útdíjak automatikus beszedése
• Rendezvények résztvevőinek azonosítása
• Iratok azonosítása és nyomon követése
• Használati eszközök leltározása
• Járműkövetés
• Kölcsönzött tárgyak kezelése
• Állatok nyomon követése
• Versenyeknél köridő mérése
• Könyvtári könyvek azonosítása
• Póker zsetonok azonosítása, lopott zsetonok érvénytelenítése
• Digitálisan olvasható azonosító dokumentumok
• Reptéri poggyászok követése

A fentieken kívül még számtalan egyéb dologra is használhatjuk az RFID technológiát, de már ezekből is látszik, hogy rengeteg különböző területen és különböző feladatokban hasznosak lehetnek ezek a megoldások.

Mire lesz szükségünk egy RFID rendszerhez?

Az RFID rendszerek egyik legfontosabb előnye, hogy nagy mértékben képesek igazodni a felhasználás körülményeihez. A környezettől és az elvégzendő feladatoktól függően különböző rendszereket alakíthatunk ki, amik az adott vállalkozás igényeire szabottak. Emiatt minden RFID rendszer különbözni fog a többitől, viszont van néhány olyan dolog, amire minden rendszerben szükség lesz.

• RFID címkék vagy tagek – Ezekkel azonosíthatjuk az egyes elemeket, amiket a rendszeren belül számon akarunk tartani
• RFID antennák – Ezek segítenek továbbítani a rádióhullám jeleket
• RFID olvasók – Ezek a készülékek képesek azonosítani az egyedi RFID tageket és összevetni azokat egy belső adatbázissal

Vannak olyan esetek, amikor ezek nem feltétlenül képeznek különálló elemeket, de a meglétük akkor is szükséges. Jó példa lehet erre egy kézi RFID olvasó, ami beépített antennával rendelkezik. Emellé elegendő lesz néhány RFID tag és már használható is a rendszer. Máshol ennél jóval bonyolultabb rendszer kiépítésére lehet szükség, különböző címkékkel, több portos olvasókkal, számos antennával, kábelekkel és összetett szoftveres háttérrel.

Az RFID technológia mindkét esetben képes lesz teljesíteni a rábízott feladatokat, legyen szó egyszerűbb vagy egészen bonyolult rendszerről.

RFID tagek

Az RFID tagek képezik a rendszer alapját. Ezekkel a címkékkel vagy bilétákkal tudjuk majd beazonosítani az egyes egyedi elemeket. Rengeteg különféle taggel találkozhatunk a piacon az egészen egyszerűektől a kifejezetten bonyolultakig, amik különböző extra funkciókat is képesek betölteni.

Ami minden RFID taghez szükséges az a beépített antenna és az RFID chip. Ezekkel képes lesz rádiójeleket fogadni és továbbítani, illetve információt tárolni és azt átadni.

Két nagy csoportra oszthatjuk ezeket a tageket, az egyik az aktív, a másik pedig a passzív. Előbbi rendelkezik saját beépített akkumulátorral, így önállóan is képes jelek továbbítására. A passzív tagek nem rendelkeznek saját erőforrással, helyette az olvasók által kibocsájtott rádióhullámokat használják működésükhöz.

A passzív tagek nagy előnye, hogy olcsóbbak. Az aktív tagek viszont több feladatot tudnak betölteni és jelentősen csökkentik a rádiósugárzás mértékét is.

A különböző tagek között az is jelentős eltérés lehet, hogy mennyi adatot képesek eltárolni. Némelyik biléta éppen csak egy kicsivel több adatot tárol, mint egy 1D vonalkód, mások pedig akár ennél jóval többet is képesek megjegyezni.

Milyen RFID tagek közül választhatunk?

Ezeknél az eszközöknél tényleg hatalmas a választék és nagyon sok különbség lehet tag és tag között. Ebből a szempontból jelentősen különböznek a vonalkódoktól, ahol alapvetően két nagy típust különböztethetünk meg. Az RFID tagek nagyon sokszínűek.

A legszembetűnőbb különbség általában a formátumuk. Egy RFID tag lehet címke, beépített mikrochip, kártya, jelvény, okmány, biléta vagy szinte bármilyen más körítést kaphat. Ezeknek a méretét, kinézetét, alakját is módosíthatjuk annak függvényében, hogy éppen mire van szükségünk.

Az sem mindegy, hogy milyen frekvencián kommunikál az adott tag. Ez nagyban befolyásolja majd a felhasználási lehetőségeket.

Érdemes figyelembe venni a környezeti adottságokat is. Bizonyos tagek ugyanis sokkal ellenállóbbak, mint mások. A nedves felhasználási környezet, a hőmérséklet, időjárási viszonyok, kémiai anyagok és még sok más dolog befolyásolhatja az RFID rendszerek működését. Ezekre fel kell készülni a megfelelő tagek kiválasztásával.

Nem csak a felhasználás környzete fontos, de maga a címkézni kívánt anyag is. Bizonyos tagek például teljesen használhatatlanok fémek vagy folyadékok esetében. Ennek az oka az interferencia. De természetesen speciális, erre a feladatra kidolgozott címkékkel ez is áthidalható.

Léteznek olyan RFID tagek is, amik különböző speciális funkciókkal vannak ellátva. Például mérhetik a környezet hőmérsékletét, a páratartalmat. Néhány specifikus felhasználási területen ezek az extra funkciók elengedhetetlenek lesznek, azonban a tagek árát is jelentősen megnövelik majd.

Néhány esetben egyértelmű lesz, hogy melyik tagek megfelelőek a feladat elvégzésére. Máskor szükséges lehet akár egy részletesebb tesztelési időszak is.

RFID olvasók

A rendszer másik elengedhetetlen eleme az olvasó. Ez fogja feldolgozni a tageken tárolt adatokat. Jeleket küld és fogad, így kommunikál majd a címkékkel. A kapott adatokat képes lehet összevetni egy saját belső, vagy akár egy külső adatbázissal is.

Olvasók tekintetében is elég nagy választék áll majd rendelkezésünkre, de általánosságban két nagy kategóriára oszthatjuk őket. A kézi olvasók nagyobb mobilitást tesznek lehetővé, rugalmas a használatuk, de általában kevésbé alkalmasak nagyobb kaliberű feladatok esetében. Ezzel szemben a fix olvasók képesek lehetnek komolyabb feladatok és nagyobb mennyiségű tagek kezelésére is, viszont limitált a terület, amit le tudnak fedni. Ezt általában további külső antennákkal lehet majd áthidalni. Másik előnyük, hogy sokszor diszkrétebbek és kevésbé lesznek útban működés közben.

Az alapján is különbséget tehetünk olvasó és olvasó között, hogy hol dolgozza fel az adatokat. Bizonyos készülékek rendelkeznek saját fedélzeti számítógéppel, így nem csak beolvasni tudják az adatokat, de egyúttal fel is dolgozzák majd azokat. Az egyszerűbb eszközök a beolvasott adatokat valamilyen kapcsolaton keresztül – általában Bluetooth – továbbítják egy kompjúter számára, ahol azokat külön tudjuk feldolgozni.

Általában az RFID olvasók lesznek majd egy rendszer legköltségesebb részei. Itt is megtalálhatóak természetesen az olcsóbb megoldások, mint az egyszerű USB-n keresztül használható olvasók, de ezek nem mindig lesznek elegendőek a szükséges feladatok elvégzésére. Éppen ezért különösen fontos, hogy a megfelelő olvasót válasszuk ki.

Milyen szempontok alapján érdemes RFID olvasót választani?

Ahogy az RFID tagek is sok szempontból különbözhetnek egymástól, úgy az ezekkel kompatibilis olvasókból is rengeteg létezik. A legfontosabb dolog, amit végig kell gondolni, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnia az RFID rendszernek a vállalkozás mindennapjaiban. Olyan olvasó és tag kombinációt kell választani, ami ezt maradéktalanul teljesíteni is tudja.

Ezt már csak azért is érdemes előre meghatározni, mert így sokat spórolhatunk a költségeken. Lehet hogy elegendő lesz egy egyszerűbb olvasó is, mert a drágább modellek extra funkciót egyébként sem használnánk ki igazán.

Elsőként a frekvenciatartományt érdemes kiválasztani, amiben működnie kell a rendszernek. Erről később beszélünk még, egyelőre annyit elég tudni, hogy ez nagyban befolyásolja majd a felhasználási lehetőségeket. Illetve az egyes frekvenciatartományok a legtöbb esetben nem kompatibilisek egymással, így később nem tudunk majd változtatni rajta.

Fontos azt is átgondolni, hogy mobil vagy fix olvasóval tud majd hatékonyabban működni a rendszer. Bizonyos feladatoknál ez már eleve adott, például egy beléptetőkapu egészen biztos, hogy fix olvasóval fog működni. Viszont mondjuk egy raktározási rendszerben már jobban működhet egy mobil olvasó, bár itt is szóbakerülhetnek fix megoldások akár.

Azt is meg kell előre határozni, hogy hol lesznek leolvasva a tagek. Ezek alapján különböző olvasási pontokat vagy zónákat lehet kialakítani. Itt érdemes arra is gondolni, hogy egyszerre hány taget szeretnénk majd leolvasni, mert ez is befolyásolhatja a készülék választást.

Az olvasási pontok megtervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy mekkora az olvasási távolság. Itt hatalmas eltérések lehetnek az egyes frekvenciák és készülékek között. Némelyik rendszer érintéssel működik, mások pedig akár több száz méterről is be tudják olvasni az RFID tageket. Az olvasási távolság akár bővíthető is, ha további antennákat adunk a rendszerhez. Ehhez viszont az olvasó készüléknek rendelkeznie kell plusz antenna portokkal.

A környezeti hatásokról sem szabad megfeledkezni. Bizonyos esetekben olyan olvasóra lehet szükségünk, ami jobban bírja a hőmérsékleti változásokat, a nedvességet vagy akár a fizikai behatásokat. Ezt egyértelműen befolyásolja majd, hogy kültéren vagy beltéren helyezzük-e el a készülékeket.

Az RFID olvasók különböző csatlakozókkal rendelkezhetnek és az energiaellátás is változó lehet. Vannak olyan olvasók, amik beépített akkumulátorokkal rendelkeznek, másokat fix áramforráshoz kell csatlakoztatni, ami történhet akár USB-n keresztül is. A legtöbb esetben az is szükséges lesz, hogy valamilyen módon csatlakozzon az olvasó egy külső adatbázishoz. Ez történhet vezetékes kapcsolattal, de akár Bluetooth-on vagy más vezeték nélküli megoldáson keresztül is.

Természetesen a fentieken kívül rengeteg apróság lehet még, amik felmerülnek majd. Sok RFID olvasó rendelkezik különböző extra funkciókkal, mint például a vonalkódolvasás, mobilinternet kapcsolat, GPS és hasonlók. Ezeket érdemes előre átgondolni, hogy mire lesz szükségünk belőlük és mire nem. Illetve azt is, hogy a választott olvasók rendelkeznek-e saját fedélzeti számítógéppel, tudják-e önállóan kezelni az adatbázist, vagy egy külső számítógéphez csatlakoznak majd.

RFID antennák

Az RFID antennák funkciója egy rendszerben, hogy fogadják és továbbítsák a rádiójeleket. Az olvasók és a tagek is tartalmazzák ezt az alkatrészt. Viszont sok esetben – főleg a rögzített olvasóknál – szükség lehet további antennákra is. Ennek az elsődleges oka, hogy kiterjeszthetjük velük az olvasási távolságot, így nagyobb zónákat hozhatunk létre.

Amire fontos odafigyelni az antennáknál az a különböző polaritás. Ettől függ, hogy milyen irányban tudnak jeleket küldeni. Ez lehet horizontális vagy vertikális. Ami lényeges, hogy ennek kompatibilisnek kell lennie az RFID tagek polaritásával.

Léteznek olyan antennák is, amik mindkét polaritást tudják kezelni. Ezek egy forgó minta alapján adnak ki jeleket, hol függőleges, hol pedig vízszintes síkban. A hátrányuk, hogy általában így kisebb lesz az olvasási távolság.

Mi alapján válasszunk RFID antennát?

Az antennák esetében a legfontosabb dolog, hogy kompatibilis legyen a rendszer többi részével és megfelelően támogassa annak működését. Ehhez stimmelnie kell a használt frekvenciatartománynak és a polaritásnak.

Mivel az elsődleges funkciójuk az olvasási távolság bővítése, ezért ezt is pontosan ki kell majd találni, hogy mekkora legyen a működési távolság, és ennek megfelelően hol legyen elhelyezve az antenna. Az elhelyezésnél az is lényeges, hogy hogyan lehet őket rögzíteni.

A környezeti hatások itt is fontos szerepet játszhatnak, főleg, ha kültéri használatra keresünk antennát. Szerencsére az IP szabványok alapján jól meg lehet határozni, hogy melyik készülék milyen környezetben állja majd meg a helyét.

Ritkábban fordul elő, de néha akár a méret is korlátozó tényező lehet. Bizonyos esetekben ugyanis nem fér el, vagy túl sok helyet foglal egy nagyobb méretű antenna.

RFID kábelek

Ezek egy kiegészítő részét képezik az RFID rendszereknek, amikkel azonban a költségeknél ugyanúgy érdemes lesz számolni. A feladatuk, hogy összekössék az olvasókat az esetleges külső antennákkal.

Itt igazából annyira nincs sok választási lehetőségünk, de mindenképpen érdemes alaposan átgondolni az elhelyezkedést és ennek megfelelően a kábelek szükséges hosszúságát is. Illetve a kompatibilitás is fontos, hogy az olvasó és a kábel ugyanazokat a csatlakozó típusokat használja.

Amit még észben kell tartani, hogy minél hosszabb egy kábel, annál nagyobb lesz az energiaveszteség. Ezt a szigetelési besorolás növelésével lehet csökkenteni, ilyenkor viszont a kábel vastagabb lesz és nehezebben is hajlik majd.

Az RFID és a frekvenciatartományok

Az RFID rendszerek különböző frekvenciájú rádióhullámokat használhatnak, ami jelentősen befolyásolja majd a felhasználási lehetőségeket és sok egyéb dolgot is. Ezért különösen fontos, hogy a rendszer kiépítésekor a számunkra megfelelő tartományt válasszuk ki.

Alapvetően három nagy kategóriára oszthatjuk ez alapján az RFID eszközöket. Ezek az alacsony frekvencia, a magas és az ultramagas. Mindegyiknek megvannak a maga sajátos tulajdonságai, előnyei és hátrányai.

Az alábbiakban megnézzük az egyes frekvenciák közötti különbségeket, ezzel remélhetőleg megkönnyítve a választást.

Alacsony frekvencia

Alacsony frekvanciatartományról 30 és 300 kHz között beszélhetünk, de ebből ténylegesen általában a 125-134 kHz közötti sávot szokták használni az RFID eszközök.

Ezt a kategóriát az alacsony olvasási távolság jellemzi leginkább. A tageket sok esetben hozzá kell érinteni az olvasóhoz vagy néhány centiméterre tartani tőle. Ez bizonyos szempontból limitálja a felhasználási lehetőségeket, azonban még így is sok helyen jó választás lehet. A tagek ára elfogadható tartományban mozog, emellett pedig van egy hatalmas előnye, ami miatt gyakran használják. Ez pedig, hogy hibátlanul képes működni nagyobb mennyiségű fém vagy folyadék közelében is, sokkal kevésbé zavaró az interferencia. Az is pozitívum, hogy széles körben elterjedt nemzetközi szabványok vonatkoznak rá.

Hátrányként az alacsonyabb olvasási távolságot és a limitált memóriakapacitást lehet megemlíteni az alacsony frekvenciájú RFID tagek esetében.

A leggyakoribb felhasználási módjai a beléptetőkártyák, kapunyitó biléták, illetve állatok nyilvántartásánál is gyakran találkozhatunk vele. Emellett a fentiek miatt nyilván olyan helyen is jó választás lehet, ahol a többi frekvenciánál interferencia lépne fel.

Magas frekvencia

Ezek az eszközök 13.5 MHz-es frekvencián kommunikálnak. Széles körben elterjedt megoldásról van szó, amivel számtalan helyen találkozhatunk. Ide tartozik a például a népszerű NFC technológia, de használják könyvtárakban, azonosító kártyáknál, póker zsetonoknál és még rengeteg egyéb területen is.

Nagy előnye, hogy nagyobb mennyiségű adatot lehet egy-egy tagen tárolni. Emellett az ára is elég alacsony ahhoz, hogy széles körben használható lehessen. Az egységesített protokoll is egy fontos pozitívum.

Negatívumként leginkább az alacsonyabb, 30 centiméter alatti olvasási távolságot említhetjük meg, illetve az adatok átviteli sebessége alacsonyabb.

Ultramagas frekvencia

Ultramagas frekvenciáról 300 és 3000 MHz között beszélhetünk. A valóságban ezen belül korlátozott tartományokat használnak a különböző eszközök. A legelterjedtebbek a 433 MHz, a 860-960 MHz közötti tartomány és a 2,45 GHz.

Az ultramagas frekvenciájú RFID eszközöket két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek az aktív és a passzív RFID. Nézzük meg, hogy melyikről mit érdemes tudni.

Aktív RFID

Ezek az eszközök a 433 MHz-es frekvenciát használják vagy az extrém magas 2,45 GHz-et. Ahogy a nevük is mutatja, az aktív RFID tagek beépített áramforrással rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy önállóan adjanak le jeleket.

A passzív RFID tagek nem rendelkeznek saját energiaforrással, ezért az olvasók által kibocsájtott rádióhullámokat használják fel a működéshez szükséges energia előállítására. Emiatt maguk a tagek olcsóbbak, de az olvasók drágábbak és sokkal nagyobb sugárzást bocsájtanak ki. Illetve míg ugye a passzív tagek egy közeli olvasó nélkül csak egyszerű műanyag darabok, addig az aktív tagek önállóan is működőképesek.

Pozitívum még, hogy a technológiából adódóan ezek a tagek rendelkeznek a legnagyobb hatótávolsággal, ami elérheti akár a több száz métert is. Emellett a memóriakapacitásuk és az adatátviteli sebességük is magasabb.

Az egyik legnagyobb hátránya a tagek ára, ami a beépített akkumulátor miatt kifejezetten magas is lehet. Emellett a szállítmányozásuk is körülményesebb, illetve a kezelésükhöz is sokszor összetettebb szoftveres megoldásokra van szükség. Amivel még mindenképpen érdemes számolni, hogy ezen a frekvencián jóval nagyobb interferenciát okozhat a nagyobb mennyiségű fém vagy folyadék. Globálisan elfogadott szabványok tekintetében sem annyira szerencsés ez a típus, mint a többi.

A nagy hatótávolság miatt gyakran használják járművek követésére, autógyártásban, bányászatban, építkezéseken vagy például munkaeszközök számontartására.

Passzív RFID

Az ultramagas frekvenciájú RFID másik típusa a passzív, ami a 860 és 960 MHz közötti tartományt használja. Ennek a hatótávolsága 0 és 25 méter között változhat.

A passzív RFID tagek nem tartalmaznak saját akkumulátort, az olvasók rádióhullámai kapcsolják be őket. Legnagyobb előnyük a kedvező árfekvés, ami sokat számíthat, ha nagyobb mennyiségű címkét használ majd a rendszerünk. Illetve az is pozitívum, hogy a passzív RFID tagek széles választékban érhetőek el, emiatt könnyedén találunk majd különböző méretű és stílusú megoldásokat. Használat szempontjából pedig praktikus lehet a nagyobb olvasási távolság és a gyors adatátviteli sebesség.

Bár a tagek olcsóbbak, az olvasó berendezések általában drágábbak. Emellett negatívum lehet még hogy a tárolható adatok mennyisége korlátozottabb. Illetve a passzív RFID tagek használata kifejezetten problémás lesz nagyobb mennyiségű fém vagy folyadék közelében, az interferencia miatt.

Ezzel a technológiával gyakran találkozhatunk raktározásnál, boltokban, gyárakban és más olyan helyeken, ahol nagyon sok taget kell használni. Emellett eszközök nyomon követésére, útdíjak számontartására és autóversenyek esetében is hasznosíthatjuk.

Különböző passzív RFID szabványok

A passzív RFID esetében még egy dologra nagyon fontos odafigyelnünk, ez pedig az eszközök által használt sztenderd. Ezekből ugyanis többféle is létezik, és mindegyik más frekvenciatartományt használ, emiatt nem kompatibilisek egymással.

Az ultramagas frekvenciatartomány elég tág, de ebből csak egy korlátozott szeletet használhatnak az RFID készülékek. Ez azért lényeges, mert a maradék frekvenciatartományt általában más technológiák és eszközök számára tartják fent. Emiatt az egyes országokban más és más tartományokat jelöltek ki az RFID számára.

Európában a legtöbb helyen az ETSI szabványt használják, ami a 865 és 868 MHz közötti frekvenciatartományt foglalja magában. Az FCC sztenderddel pedig főként az Egyesült Államokban találkozhatunk és a 902 és 928 MHZ közötti tartományt dedikálja az RFID számára.

A fenti két szabvány viszonylag széles körben elterjedt, több másik ország is átvette őket. Viszont vannak olyan országok is, amik saját, különböző tartományokat jelöltek ki.

Az RFID szabványok nem csak a frekvenciatartományokat határozzák meg, hanem néhány egyéb fontos szabályozást is tartalmaznak. Ilyen például a maximálisan kibocsájtható rádiósugárzás mennyisége.

Hogyan tervezzük meg a saját RFID rendszerünket?

Egy jól működő és hatékony RFID rendszer kiépítéséhez alapos tervezés szükséges. Ez különösen igaz nagyobb cégek vagy bonyolultabb munkafolyamatok esetében.

Két dolog miatt érdemes előre megtervezni mindent. Az egyik, hogy a rendszernek hatékonyan kell működnie, így teszi majd valóban gördülékennyé a munkavégzést. Ha például nem megfelelően terveztünk és holt zónákat hagytunk, akkor később jelentősen lelassíthatja a munkafolyamatokat vagy hibalehetőséget jelenthet, hogy bizonyos helyeken nem érzékeli a rendszer az RFID tageket.

A másik dolog, ami miatt érdemes részletesen és előre tervezni, hogy elkerülhessük a felesleges költségeket. Két RFID rendszer között hatalmas eltérések lehetnek a kiépítés és fenntartás árában. Szóval érdemes előre végiggondolni, hogy mire lesz valóban szükségünk és mire nem. Lehet, hogy okos elhelyezéssel lecsökkenthetjük például a szükséges olvasók számát, ezzel akár nagyobb összeget is megspórolva. Vagy az is lehet, hogy olcsóbb RFID tagekkel is tökéletesen kialakítható a rendszer. Viszont ugyanez a másik irányba is igaz lehet. Nincs annál kellemetlenebb, amikor elkészült egy rendszer, de utólag derül ki, hogy valamilyen funkció hiányzik belőle, mert az olcsóbb megoldást választottuk az igények megfelelő tervezése nélkül.

Megvalósíthatóak az elképzelések RFID segítségével?

Elsőként azt kell végiggondolnunk, hogy adottak-e a megfelelő körülmények, egyáltalán lehetséges-e kiépíteni egy RFID rendszert.

Ennek a technológiának megvannak a maga korlátai, amikből a legtöbbet át lehet hidalni így, vagy úgy. Viszont ez általában jelentős áremelkedést fog jelenteni. Alapesetben számolni kell például a viszonylag korlátozott olvasási távolsággal, illetve azzal, hogy bizonyos anyagok és környezeti tényezők túl nagy interferenciát okozhatnak.

Ezek általában projekt specifikus dolgok szoktak lenni, amiről érdemes lehet szakemberrel konzultálni.

Megéri kiépíteni egy RFID rendszert?

Üzleti szempontból azt is nagyon fontos átgondolni, hogy anyagilag megéri-e áttérni az RFID technológia használatára. Ez a megoldás képes ugyanarra, amire a vonalkódok, viszont drágább is mind a kiépítése, mind pedig az üzemeltetése. Mégis sok esetben megérheti váltani, mert hatékonyabb, gyorsabb és kisebb a hibafaktor.

Emellett az RFID számos olyan felhasználási módot és extra funkciót tesz elérhetővé, ami a vonalkódok esetében elképzelhetetlen lenne. Ez is egy fontos érv, ami az RFID mellett szól.

Az RFID megtérülés

A rendszer pontos megtervezése azért elengedhetetlen, mert ennek segítségével számolhatjuk ki, hogy meg fog-e térülni a befektetés és ha igen, mikor.

Ehhez számos különböző dolgot kell majd végiggondolnunk.

Ami elég egyértelmű és könnyen kalkulálható az a kezdeti fix kiadás. Ebbe beletartozik az olvasók, kábelek, antennák, RFID nyomtatók és szoftverek beszerzése. Ide sorolhatjuk a szakértői vélemények és a tervezés költségeit is. Ha a rendszeren belül ugyanazokat a tageket fogjuk újra és újra felhasználni (például egy beléptető rendszernél), akkor ennek a költségeit is számolhatjuk fix kiadásnak.

Kisebb cégek esetében jól működhet valamilyen viszonylag készen használható megoldás, ezzel jelentősen csökkenthetjük a költségeket. Bizonyos esetekben viszont ennél többre lehet szükség, ilyenkor egyedi fejlesztések és komplex rendszerek is szóba jöhetnek.

A másik fontos dolog, amivel számolnunk kell azok a visszatérő költségek. Ennek a legnagyobb részét maguk az RFID tagek fogják kitenni, amennyiben ezek használat során kikerülnek majd a rendszerből. Gondoljunk például egy könyvesboltra, ahol az eladott könyvekkel együtt a vásárló magával viszi majd a könyvben található RFID címkét is. Itt nagyon fontos, hogy milyen tageket használunk. Az egyik legolcsóbb megoldást a címkék jelentik, de bizonyos esetekben például a papír formátum nem lesz megfelelő, mert könnyen sérül. Ilyenkor muszáj lesz drágább műanyag bilétákat használni, amik tartósabbak. Ha speciális funkciókkal is rendelkeznie kell a tageknek, az további költségnövekedést jelenthet. Ide sorolhatjuk egyébként a szükséges szoftverek díját is, amennyiben előfizetéses modellben használjuk majd őket.

Van még egy lényeges aspektus, amiről nem szabad megfeledkezni a költségek számolásánál. Ez pedig az átállás. El kell helyeznünk a tageket, ki kell építeni a rendszert, be kell tanítani a dolgozókat, tesztelni kell a rendszert, szakértőket kell fizetni. Ezek mind időbe és pénzbe kerülnek majd, amit bele kell számolnunk a rendszer kiépítési költségeibe.

Amikor a fentiek alapján megpróbáljuk megbecsülni a megtérülési időt, akkor érdemes két kalkulációt készíteni. Az egyiket a jelenlegi számainkkal, a másikat pedig az előrevetített becslésekkel. Ha a következő pár évben várhatóan növekedni fog a forgalmunk, akkor valószínűleg az RFID használata is hamarabb visszahozza majd a kezdeti költségeit.

Érdemes szakértők segítségét kérni

A fentiekben igyekeztem részletesen, mégis közérthetően összefoglalni az RFID rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Lényeges, hogy pontosan átlássuk a lehetőségeket, korlátokat és költségeket. Ebben segít, ha tényleg ismerjük magát a technológiát és azokat a szempontokat, amikre oda kell majd figyelni.

Emellett azonban egy RFID rendszer kiépítése sok esetben komoly szakmai tudást igényelhet. Ha pedig laikusként futunk neki ennek a témának, akkor könnyen olyan hibákat véthetünk, amik később komoly összegekben kerülhetnek a cégnek.

Éppen ezért érdemes lehet még akár az egyszerűbb rendszerek esetében is kikérni szakértők véleményét. Cégünk munkatársai sokéves tapasztalattal és szakmai elhivatottsággal a hátuk mögött nyújtanak segítséget az eszközök kiválasztásában, a rendszer megtervezésében és a szoftveres támogatásban is.

Ha szeretné megtudni, hogy az Ön cégénél érdemes lehet-e bevezetni az RFID rendszerek használatát és tájékozódna ennek módjáról, akkor keressen bennünket és a szakértőink mindenben a segítségére lesznek!